Elkényeztetnek minket a laptopok olyan szempontból, hogy hajlamosak vagyunk elfelejteni a tényt, miszerint lényegében kisebb helyre összezsúfolt PC-k. Ugyanúgy megtaláljuk bennük az asztali számítógép összes komponensét: a processzort, a videókártyát (chipet), merevlemezt, memóriát. 

Ezen komponensek közül különösen sok hőt termel a CPU és a GPU, azaz a processzor és a videóchip. Amikor azt mondjuk, hogy „jobban melegszik a gépem”, akkor nem arra kell gondolni, hogy hirtelen több hőt kezdett el termelni a CPU vagy a GPU, hanem arra, hogy már nem úgy funkcionál a hűtés, mint kéne.

De mitől lehet az, hogy korábban jó volt a laptopod hűtése, most pedig már nem képes ellátni feladatát? Mit kell tegyél ahhoz, hogy újra jó legyen? És mi történik akkor, ha huzamosabb ideig túlmelegszik a laptopod? Ma ezekre a kérdésekre adok választ.

A hűtés hatásfokának csökkenése

A laptop hűtéséért felelős rendszer mondhatni faék egyszerű: van egy meleget termelő chip-ünk (vagy kettő: CPU + GPU), amely közvetlenül érintkezik egy hőelvezető csővel (heatsink), a jobb hőátadás érdekében pasztázva (hűtőzsír, hűtőpaszta, thermal paste/grease), majd az említett a hőelvezető cső nevéhez híven elvezeti a hőt a heatsink lamellázott részéhez.

Ezen a lamellázott részen egy ventilátor (fan) tetszőleges* sebességgel fúj keresztül hideg levegőt (pontosabban szobahőmérsékletű, tehát hűvösebb), amely érintkezve a hőelvezető cső lamelláival átveszi a hőt. Legvégül a meleg levegő távozik a laptopból.

*tetszőleges sebesség: nem te, hanem a laptop alaplapja határozza meg a ventilátor sebességét, amely a CPU illetve GPU által közölt hőmérsékletadatokhoz viszonyul, magyarán ha nagyon meleg a CPU/GPU, akkor emeli az automatika a ventilátor fordulatszámát. A nagyon meleg relatív, minden laptop esetén más hőmérsékletértékek (°C) vannak különböző fordulatszámokkal (RPM) párosítva.

A levegő útja ilyenkor: az egyes számú nyíláson beszívja a hidegebb levegőt, keresztülmegy a forró lamellákon, felvéve azok melegét – egyúttal hűtve a lamellákat, a hőelvezető csövön közvetve pedig a processzort és a videókártyát – majd meleg levegőként távozik a kettes számú nyíláson.

Ezt te magad is érzékelheted, ha odateszed a kezed az 1-2 óra bekapcsolt állapotot követően a laptopod alján/oldalán elhelyezett nyílásokhoz. Az egyiken érezni, hogy áramlik be a levegő, a másikon érzed, hogy tódul ki a meleg levegő.

Nem minden laptop egyforma, néhányon több szellőzőrács is található, melyek közül egyeseken a friss levegő áramlik be, míg másokon a meleg levegő ki

A fent vázolt esetet nevezzük optimálisnak. Ilyenkor sem a processzor, sem a videókártya nem melegszik túl, hiszen a hűtés ellátja feladatát, ami a keletkezett meleg gyors és hatékony eltávolítása. Mikor kezd el csökkenni a hűtés hatásfoka?

A kérdésre egy újabb kérdéssel válaszolnék: hogyan tudjuk az előző egyensúlyi rendszert felborítani? A végletekig leegyszerűsítve kell hozzá két szabadon álló nyílás a laptopon (egyik a hideg levegő beszívásáért, másik a meleg levegő kifújásáért), egy működő ventilátor és egy hőátadásra képes heatsink.

Noha reális esély van a ventilátor és a heatsink elromlására is, ezek általában már következményként szoktak jelentkezni. Következményként arra a szituációra, amikor a bemeneti és/vagy kimeneti nyílások útja „el van torlaszolva”.

A levegő útjába minden esetben a por, szöszök és egyéb koszok állnak, amelyeknek rövidebb idő kell, mint hinnéd, hogy teljesen eltömítsék a szellőzőjáratokat. Természetesen itt is a legszűkebb keresztmetszet lesz a gyenge láncsszem, nevesül a heatsink lamellázott része. Ezek a keskeny rések mintha csak arra lettek volna kitalálva, hogy felfogják az összes port.

A túlmelegedés fázisai

Tudtad, hogy egy átlagos laptopban a hővezető cső lamellázott részét kevesebb mint 6 hónap alatt képes 50%-osan eltömíteni a por egy átlagosan poros lakásban?

Ez mit jelent a gyakorlatban? Több dolgot is, vegyük szépen sorban:

● kézenfekvő, hogy a keletkezett hőt továbbra is el kell távolítani a laptopból, ezért a ventilátor gyorsabban fog forogni, hogy a kisebb résen ugyanazon idő alatt át tudjon forgatni ugyanannyi levegőt, mint korábban

● a magasabb ventilátor fordulatszám hangosabb működést jelent (amely a decibel skálából kiindulva nem is lineáris, azaz egy 3x olyan gyorsan forgó ventilátort nem 3x hangosnak érzékelünk, hanem 15x hangosabbnak)

● a gyorsabban forgó ventilátor még több port szív be a gépbe, felgyorsítva már nem csak a lamellák, hanem a ventilátor lapátok, és a szellőzőnyílások rostélyainak eltömődését (vegyük észre, hogy ez egy öngerjesztő és egyúttal gyorsuló folyamat)

A túlmelegedés következményei

Ezen a ponton több más dolog is történik a laptopon belül:

● a CPU és a GPU által termelt hőt először jóval nehezebben, majd végül sehogy nem tudja eltávolítani a hűtés, képbe kerülnek a túlmelegedés különböző fokai

● a ventilátor egy idő után felmondja a szolgálatot

● az eltávozni nem képes hő miatt a processzor és videókártya extrém túlmelegedése történik, akár 10-15 perces működés alatt is

● a túlmelegedés ellen a CPU csökkeni a saját órajelét (lassabban működik, tehát lassabb a laptop), extrém esetben automatikusan lekapcsolja magát (adatvesztésre igen nagy esély van ilyenkor)

● a túlmelegedés hatására az alaplapra forrasztott chipek (GPU, olykor a CPU is) forrasztási pontjai szépen lassan elengednek, ami a laptop teljes működésképtelenségéhez vezet

Az már csak hab a tortán, hogy egy végkimeneteli stádiumban lévő laptopot nem tudsz ölben tartani, annyira forró és (ha még egyáltalán bekapcsol), akkor maximum fél órát tudsz rajta dolgozni.

Így néz ki, amikor már nagyon poros a heatsink, gyakorlatilag légmentes réteg képződik a lamellákon, amelyen se ki, se be nem megy levegő

A fentiekből következik, hogy ez egy igen veszélyes folyamat a laptopodra és az azon tárolt adatokra nézve. Illetve emlékszel még arra, amit az átlagosan poros lakásról, az 50%-os eltömődöttségről és öngerjesztő folyamatról írtam? A második 50%-nak nem kell 6 hónap, elég neki 1-2 is.

Egyéb jelenségek és azok jelentése

A korábban bemutatott folyamatot árnyalhatja több tényező is. Például nyáron természetszerűleg gyorsabban túlmelegszik a laptopod, hiszen melegebb levegővel próbálja hűteni a CPU-t és a GPU-t a hűtés. Légkondicionált lakásban és irodában ez természetesen nem jelentkezik.

Másik jelenség, amit érdemes megfigyelni, hogy mennyi és milyen meleg levegőt „fúj ki magából” a laptop:

A) eset: sokat és meleget: optimálisan működik a laptopod hűtése, nincs teendőd, valószínűleg csak dolgozik a processzor (ha mindezt üresjáratban tapasztalod, akkor további nyomozás szükséges)

B) eset: sokat és forrót: még nincs annyira eltömődve a hűtőrendszer, hogy ne tudjon hűteni megfelelően, de már valószínűleg elérte a maximum fordulatszámot a ventilátor (nem tud gyorsabban forogni), ezért forróbb levegő távozik a gépből

C) eset: sokat és hideget: valószínűleg tönkrement a heatsink, nem adja át a CPU és a GPU melegét, így hiába forog a ventilátor, csak keringteti a szoba levegőjét tényleges hűtés nélkül

D) eset: kevés vagy semennyi levegő nem jön ki a kimeneti rostélyon: ilyenkor már teljesen eltömődött belül a heatsink lamellázott része vagy elromlott a ventilátor (ez utóbbinak azon hallható mellékhatása van, hogy nem hallod a ventilátort)

Laptop hűtőpad? ér valamit?

Előfordulhat azonban egy tiszta laptop esetén is, hogy egy-egy erőforrás igényesebb program, melegebb nyári napon történő használata közben a laptopban található ventilátornak folyamatosan dolgoznia kell ahhoz, hogy a megfelelő hőmérsékleten tudja tartani a készülék alkatrészeit. Ilyen esetben indokolt lehet a hűtőpad használata.

Amennyiben már megtörtént a laptopod teljes tisztítása és szeretnéd, hogy a legnagyobb melegben is megbízhatóan működjön a készüléked, nézz körül a készleten lévő hűtőpadjaink között.

Azonban fontos észben tartani, hogy a hűtőpad nem az okot kezeli, hanem a tünetet. Ha üresjáratban is hangosabb a laptop ventilátora, akkor nem fogja megoldani a problémát a legdrágább hűtőpad sem, kizárólag a laptop tisztítása.

Megelőzés és segítség, ha már gondban vagy

Az, hogy vigyázzunk és karban tartsuk a laptopot csupán egy kis odafigyelésre és minimális idő- és pénzbefektetésbe kerül. Olyan ez, mint az autód szervizelése: ha becsülettel elviszed évente, vagy legfeljebb 12-15 ezer kilométerenként szervizbe, akkor jóval tovább hűséges társad lesz a mindennapokban.

Általános tanácsok a túlmelegedés elkerülésére:

● Kerüld a laptop ágyban, párnák között, földön, szőnyegen való használatát,

● Keress egyenletes, kemény felületet (asztal), amelyen használod a laptopot,

● Ne tedd táskába, zacskóba bekapcsolt állapotban.

Azt pedig nagyon egyszerűen ki lehet számolni melyik az olcsóbb:

● Használni 2-3 évig egy laptopot, majd újat venni, ha elromlott,

● Évi egy alkalommal kitisztíttatni teljesen.

Az első opció az igényeidtől függően száz-százötvenezer forinttól a csillagos égig terjed, a második pedig mindössze 16.990 Ft alkalmanként. A valós megoldás a laptop évente egy alkalommal való kitisztítása.

Kollégáink szakszerűen szétszedik a készüléked, majd minden alkatrészét portalanítják, elvégzik külső és belső tisztítását, a processzor hőelvezetésének megújítását, újra pasztázását. Ez a tisztítás akár több évvel is megnövelheti a laptopod élettartamát.

Szervizünkben a laptopok bevizsgálása minden esetben teljesen díjmentes és ha szükséges, akkor teljes tisztítás költsége bruttó 16.990 forint, és a javítás 1 munkanapot vesz igénybe. Sürgős esetekben szervizünkben lehetőség nyílik expressz tisztításra is, ennek költsége bruttó 23.980 forint, és a javítás 3-4 órát vesz igénybe. Figyelem: az expressz szolgáltatás csak hétköznap vehető igénybe!

Kíváncsi vagy hogyan tisztítjuk a laptopod?

További cikkeink túlmelegedés témában:

●  Mi okozhatja a laptop hűtőjének leállását?

●  Hogy lehet megnézni a laptop hőmérsékletét?

●  Ezért NE használj sűrített levegőt laptop tisztításhoz!