Az SSD-k nemcsak gyorsabbak, de megbízhatóbbak is a jó öreg HDD-knél? Nos, a Blackbaze kutatása, és egyre inkább a szervizes tapasztalataink szerint is így van.
Egyre kevesebb érv marad a HDD-k mellett, mint megbízható, kiforrott technológia mellett, amire nyugodtan rábízhatjuk az adatainkat. Mára kiderült: a flash memóriákon alapuló SSD technológia is beérett és megbízható.
Ezt a saját tapasztalataink alapján megerősíthetjük, hiszen az SSD-k nem nagyon akarják beadni a kulcsot, vagy legalábbis egyáltalán nem olyan arányban, mint a HDD-k. Persze előfordul, hogy apránként kidőlnek a sorból a szépkorú, tizenéves SSD-k - de ilyen korral már egy HDD is matuzsálemnek számít.
A kutatás háttere
A saját feltevésünket megerősíti a Blackbaze, az adatok felhőalapú tárolására szakosodott vállalat több éves tapasztalata és kutatása. A teszt során nem csak high-end meghajtóparkról volt szó, a vállalat használ olyan hétköznapi adattárolókat is, ami akármelyikünk laptopjában dolgozhat.
A szerverszolgáltató 2018 végén kezdte bevezetni az SSD-ket a merevlemez parkjukba. A meghibásodott hagyományos HDD-k helyére kerültek az új flash meghajtók, így ezzel együtt kezdték vizsgálni, milyen élettartamra számíthatnak ezeknél az eszközöknél.
SSD VS HDD - ÉVES HIBAARÁNY
A teszt során tapasztalták, hogy az üzembe helyezést követő első évben egyetlen SSD meghajtó sem dobta be a törölközőt, míg a HDD-k közül több is. Igaz, ez az első évben csak 0,66% volt, de a hátrány később is megmaradt az SSD-kkel szemben.
Utóbbiak közül százból egy (0,92%) nem bírta öt évnél tovább, miközben a HDD-k 3,55 százaléka kiesett. Pedig itt farmokról van szó, ahol az eszközök mentesülnek az olyan fizikai behatásoktól, amiket a laptopba szerelt, rendszeresen hordozott meghajtóknak el kell szenvedniük. Ilyen a vibráció egy vonat karfáján, vagy ha kimondottan erősen gépelünk a laptop billentyűzetét, ahogy egyébként én is ösztönösen ezt teszem most a cikk írása közben.
Mivel egy SSD-ben nincsenek mozgó alkatrészek, így az ilyen behatásoknak kevésbé vannak kitéve. A feltevésem szerint az SSD-k előnye mobil eszközök esetén még a Blackbaze által tapasztalt aránynál is nagyobb.
A FELHASZNÁLÁS MÓDJA IS SZÁMÍT
További különbség adódhat abból, ahogyan manapság az SSD-ket és a hagyományos HDD-ket használjuk. A szervizes tapasztalataink alapján a laptop SSD-ket a sebességük miatt inkább az operációs rendszer számára tartjuk fenn, míg a HDD-ket tipikusan adattárolás miatt választjuk.
Ez abból fakad, hogy az SSD-k a PC-s (ide tartoznak a laptopok is) piacra való bevezetésük idején még nagyságrendileg többe kerültek tárhely mérethez viszonyítva a HDD-khez képest. Így a kezdetekkor még csak keveseknek juthatott eszébe, hogy adattárolásra használja az SSD-t. Ez valódi pénzkidobásnak, pazarlásnak tűnt.
Aki "early bird" SSD vásárló volt, az operációs rendszere számára vásárolt szupergyors, de méregdràga, és tárhelyét tekintve egy HDD-hez képest jelentősebb kisebb SSD-ket. Ahogy az más újdonságokkal is lenni szokott, lassan az SSD-k is olcsóbbá váltak, az áruk igazodott a HDD-khez. Ma már az a természetes, hogy a rendszerünket SSD-re telepítjük, és akkor sem kell a körmünket rágni, ha a képeinket, videóinkat, esetleg játékainkat is ugyan erre a meghajtóra rámoljuk.
A mobil eszközök méretcsökkenése pedig lassan végleg kiszorítja a HDD-ket. Ezeket ugyanis nem igazán sikerült jelentősen zsugorítani. (A kétezres években több laptopot is szereltek 1,8 colos HDD-kkel. Sajnos azonban drágák voltak és a hibaarányuk is nagyobb volt, így elterjedni sem tudtak.)
Az már fel sem merül a mai világban, hogy hagyományos HDD-t keressünk az okostelefonunkban, vagy a a tabletünkben. És nincs ez másképp a mai, népszerű, könnyű, vékony laptopoknál sem: már nem igazán fér bennük el egy HDD.
VAN EGY FONTOS ÉRV A HDD MELLETT IS
Egyetlen fegyvertény mégis szól a HDD-k mellett. A meghibásodásuk könnyebben előrejelezhető, hiszen a hibás szektorok megjelenése, majd megszaporodása egy jól mérhető adat. Másrészt egy szektorhibás, hagyományos merevlemezről elég nagy sikerrel menthetőek az adataink.
Egy SSD viszont, ha beadja a kulcsot, az adataink nagy eséllyel örökre elvesznek. Azonban az eddigi tapasztalatok alapján célszerű az SSD üzemidejét, a rajta forgalmazott adat mennyiségét figyelni.
Érdemes megelőzni a bajt és több meghajtón is tárolni a fontosabb adatainkat, mert bár ritkán, de egy SSD esetén is előfordulhat, hogy a tízéves rendszer SSD-nk egyik nap nem hajlandó bebootolni, vagy bármi más életjelet adni. És ezt a megbízhatóságot 10 év felett egy HDD-től sem nagyon várhatjuk el.
Természetesen a legbiztonságosabb megoldás az SSD mellett egy felhő alapú szolgáltatás, ahol ugyanúgy egy fizikai meghajtóra kerülnek az adataink, és a szolgáltató folyamatos titkosított biztonsági másolatot készít.
A fenti teszt alapján a felhő szolgáltatásra szakosodott, a mérést közzétevő Blackbaze szemlátomást szintén SSD-t fog választani az adatok tárolására. Náluk jobban pedig senki sem veszi igénybe a meghajtókat, így felhasználóként is biztonságos lehet egy ekkora kutatás eredményére hagyatkozni.
VÉGEZETÜL
Ugyan mindössze négy évre nyúlnak vissza a Blackbaze SSD-khez fűződő tapasztalataik, de a HDD-kkel végzett mérések azt mutatják, hogy a hagyományos meghajtók meghibásodása a negyedik üzemben töltött évet követően szignifikánsan megugrott.
Amennyiben az SSD-k nem produkálnak kiugró meghibásodási arányt a jövőben a vállalat adatfarmjain (vélhetően nem fognak), úgy lényegesen megbízhatóbbnak bizonyulnak tartós adattárolásra. Ez pedig komoly érv amellett, hogy nemcsak az operációs rendszer miatt érdemes SSD-t választani, hanem már a családi fotóink miatt is.
A mostani kutatás eredményei bíztatóak, néhány éven belül végleg kiderülhet, hosszú távon mennyire megbízhatóak az SSD-k adattárolás terén. Kérdés, lesz-e még működő HDD a farmokon, amikkel az összehasonlítást el lehetne végezni.