Számtalan kiadásban elérhetőek a laptopok manapság, már-már zavarba ejtően nagy a választék: vannak kicsik és könnyűek, kettő az egyben megoldások, játékos gépek és kisebb erőművek. Végeredményben viszont két kosárba gyűjthetőek: vannak fogyasztói és üzleti gépek. És mi a különbség ezek között? Megmutatjuk.
A laptop gyártók általában egészen könnyen megkülönböztethető módon sorolják be a fenti két kategóriába a gépeiket. A Lenovo az IdeaPad-ot szánja az átlagfogyasztónak, a ThinkPad-et az üzleti felhasználóknak. A Dell az XPS és az Inspiron modelljei szólnak a szórakoztatásról, míg a Latitude az üzleti szektoré. A Toshiba a Satellite, a Qosmio modellekkel célozza meg a felhasználókat, miközben a Tecra a vérbeli munkagép. Az Acer széles skálában kínálja tanulásra és szórakozásra az Aspire modelljeit, míg az üzleti igényeket a TravelMate szériával elégítik ki.
A Hewlett-Packard kilóg a sorból, mert ők a hagyma minden rétegét lehámozták: ameddig a Pavilion, TouchSmart, Envy, Spectre és Split termékvonalak egytől-egyig az átlagfelhasználók (egészen széles skálájú) igényeinek tesznek eleget, addig a munkavégzésre szánt gépeiket besorolhatjuk a G-széria, EliteBook, ProBook és ZBook márkanevek alá.
Az elsőre szembetűnő különbség az árcédula. Sokszor akár kétszer annyiba is kerülhetnek az üzleti gépek, de ennek mi az oka? Mindkét géptípus nagyjából azonos összetevőkből épül fel, és nagyjából azonos szoftverkörnyezetet használ. Talán azt hiszik a gyártók, hogy az üzletemberek pénztárcája vastagabb?
Az igazság egy részét képezi ez is, de több van e mögött ennél. A PC üzletágban elképesztően nagy verseny van minden egyes vásárlóért, így ennek megfelelően a profitérték elképesztően alacsony. Ezért próbálják minél jobban pozícionálni gépeiket a gyártók. Az üzleti gépekhez pedig olyan plusz szolgáltatásokat nyújtanak, ami biztonságot ad. Például több év garanciával (általában 2-3 év, de nem ritka az 5 év sem), felhalmozott raktárkészlet fenntartásával az alkatrészekből, amelyek a garanciális javításokat meggyorsítják, extra biztonsági képességek felruházásával és távoli elérést segítő megoldásokkal. Ezek költsége tükröződik az üzleti gépek árában. Amint megismerted a különbségeket, eldöntheted, szükséged van-e magasabb árkategóriás laptopra.
Állóképesség és élettartam
Az üzleti laptopokat hosszabb működésre tervezik, mint az átlagfelhasználóknak szánt gépeket. Még egy kicsit keményebb bánásmódot is tolerálnak: például erősebb, strapabíróbb anyagokból épülnek fel, mint alumínium és magnézium. Az átlag laptopok inkább műanyag elemekből épülnek fel, noha ezek minősége is széles skálán terjed, de állóképességre alulmaradnak.
A legtöbb vállalat bevásárol egy vagy több laptop típusból, és azokat használják legalább egy pár évig. Ez leveszi a terhet az IT részleg válláról. Amikor egy laptop gyártó új üzleti szériát mutat be, a régebbi modellek támogatását nem szünteti be azonnal. Így az üzleti felhasználók a gép élettartamának egésze alatt könnyedén kapnak alkatrészt a gépeikhez. Ebben viszont az is benne van, hogy olyan alkatrészekből is raktárkészletet kell fenntartani, amik lehet, hogy soha nem kerülnek beépítésre. Ezek ára tükröződik az üzleti gépek árában.
Az átlag fogyasztói laptopok rövidebb élettartammal bírnak. Egy adott modell egy évig, vagy még annál kevesebb ideig van a piacon, hogy felváltsa egy csillogó-villogó új széria. Az átlagfelhasználók egy része jobban hajlik a meghibásodott laptop lecserélésére, mint annak szervízelésére: egy régi, elöregedett laptop esetében olyan összegű lehet a javítás, hogy egyszerűen nem éri meg. Ráadásul sok esetben alkatrész sem áll rendelkezésre, hiszen a gyártók ezekhez a gépekhez kevesebb pótalkatrészt gyártanak. De legfőképp alkalom nyílik, hogy egy új modellt adhassanak el a felhasználóknak. A vállalatoknak pedig megmarad a stabil szerviz háttér, hiszen ők nem ugrálhatnak: betanítás, gépekre szóló szoftver-licencek és egyebek kötik őket.
Fenntartás és a szerviz
Az üzleti szférás laptopokat általánosságban véve könnyebb üzemben tartani és javítani. Nem fogsz Torx vagy éppen az Apple új Pentalobe csavarjaival találkozni egy üzleti laptopnál. Egy egyszerű csillagcsavarhúzó elég a legtöbb javításhoz, sőt egyes esetekben még arra sincs szükség. Például a HP legújabb ZBook 15-ös laptopjában elég csak elcsúsztatnod két panelt, és máris hozzáférhetsz a memóriákhoz, a merevlemezedhez, WiFi kártyádhoz és akkumulátorodhoz. A felhasználó által cserélhető alkatrészek egészen ritkák az átlagfelhasználói laptopokban.
Csatlakozók és csatlakoztathatóság
A csatlakozók garmadája az átlag fogyasztói laptopokon szerteágazóak az árcédula tekintetében: az úgynevezett „high-end” nagyteljesítményű gépek gyakran kínálják a legújabb technológiákat, míg a „low-end” gépeket inkább a szükséges minimummal szerelik fel. Manapság elég ideje van jelen az USB 3.0 és a HDMI, hogy minden gépen elérhető legyen, ártól függetlenül. Ellentétben az igazi nagyágyúkkal, például a Thunderbolt csatlakozóval, amely képes akár 20GB-ot is továbbítani egyetlen másodperc alatt. Vagy ott van a DisplayPort csatlakozó, amely támogatja a 4K felbontást. Ezeket egy bizonyos árszegmens alatt nem találjuk meg egyetlen laptopon sem.
Az üzleti gépek gyakorlatilag minden árszegmensben egy lépéssel hátrébb járnak a portok terén. Ennek oka, hogy a vállalatok nem akarnak egy olyan technológiáért fizetni, amely nem befutott, de talán soha nem is lesz az. A bevált megoldások felé fordulnak: legyen a gépen USB 2.0 de még VGA is, biztos, ami biztos, különben nem tudnák a gépekre kötni az ősrégi projektorokat a vállalatoknál.
A vezeték nélküli hálózatkezelés mindkét gépcsoportban kötelező elvárás. A jelenlegi legjobb opció a 802.11ac szabvány, ami 1300Mbps sebességet biztosít az olcsóbb és elterjedtebb 802.11n szabvány 450Mbps-ával szemben. Néhány üzleti gépben még SIM-kártya foglalatot is találhatunk, amellyel mobilnetet használhatunk a gépből kilógó USB-s megoldások helyett.
A Smart Card és az ExpressCard az üzleti laptopok kiváltságe kizárólag. A Smart Card egy masszív biztonsági védvonal, amely megakadályozza, hogy illetéktelenek férjenek a laptophoz, amikor az bekapcsolt, de magára hagyott állapotban van. Az ExpressCard egy régebbi technológia továbbfejlesztése: segítségével hangkártyától kezdve, plusz portokon keresztül (FireWire, eSATA, stb.) akár TV Tunerrel is felruházhatjuk a gépet.
Számtalan üzleti gép rendelkezik dokkoló csatlakoztatási lehetőséggel, míg az átlag fogyasztói laptopok szinte soha. Ha sokat dolgozol asztalnál ülve, de szükséged van a mobilitásra is, akkor isteni segítségként fogod üdvözölni a dokkolót. Bekötheted az egered, billentyűzeted, monitorod, hangfalad, modemed a dokkolóba, ha pedig menni kell egyetlen kattanással lehúzhatod a dokkolóról a géped. Az új technológiák pedig itt is teret nyernek: a WiGig megoldása például kiiktat bármilyen fizikai kapcsolatot a dokkoló és a laptop között, vezeték nélküli módon megoldva a kapcsolatot.
Grafikai megoldások
A modern processzorok néhány éve tartalmaznak beépített grafikus chipet, amely bőven elegendő az internet böngészéséhez, filmnézéshez és egyéb, általános feladatokhoz. A nagy teljesítmény igényű programok futtatásához azonban önálló grafikus kártyára van szükséged. Ha ezt egy átlag fogyasztói laptopban találod meg, akkor azt számítógépes játékok futtatására szánták. Ha egy üzleti laptopban, akkor egy sor felhasználási módja lehet: számítógépes dizájn (CAD), 3D modellezés, tudományos és orvosi képalkotás, tartalomgyártás és így tovább. Ezekre a célokra az AMD FirePro Mobile Graphics és az nVidia Quadro Mobile kártyákkal felszerelt laptopok a legalkalmasabbak.
Mióta a legtöbb HDTV rendelkezik HDMI porttal, nem meglepő, hogy a fogyasztói laptopok ugyanazzal az interfésszel vannak felszerelve. Az üzleti laptopokat azonban minden esetben a felsőbbrendű DisplayPort-tal látják el. A DisplayPort 1.2 képes egyszerre 4 darab 1920x1200 pixeles kijelzőt, vagy 2 darab 2560x1600 pixeles kijelzőt, esetleg egyetlen 4K monitort (3840x2160 pixel) kezelni. Raádásul ezen a csatlakozón minden kijelzőhöz független audio és videó jelet küldhetünk.
Menedzsment és biztonsági jellemzők
Olyan vállalatoknál, amelyek több száz, vagy akár ezer laptoppal rendelkeznek, létfontosságú, hogy az IT részleg szükség esetén távolról is tudja frissíteni, karbantartani ezeket a gépeket. A kis vállalatok nem rendelkeznek IT részleggel, így külső tanácsadók segítségét veszik igénybe. Azonban léteznek olyan CPU- és BIOS-szintű megoldások, mint az Intel vPro vagy a HP SureStart, amely időt és pénzt spórolhat meg.
Ezekkel az eszközökkel engedélyezhető a gépek távoli monitorozása, menedzselése, hozzáférés engedélyezése, de még szoftverek, frissítések telepítése is. A felhasználónak nem kell jelen lennie, és ha a laptop meghibásodása – malware, vírus, vagy hibás telepítés – az operációs rendszer működésképtelenségét idézi elő, akkor azt távolról is kiküszöbölhetjük ezekkel a technikákkal. A távoli image-menedzsment (minden szoftver, operációs rendszer és egyebek lemásolása, majd meghibásodás esetén hálózati úton való visszamásolása a hibás gépre) temérdek időt és pénzt spórolhat meg.
A hardveres védelmi vonalak is bővebbek az üzleti gépek esetében: biometrikus személyazonosság ellenőrző például az ujjlenyomat-olvasó, amelynek eredményét nagy hatásfokú kódolással tárolja el a Windows BitLocker és a TMP (Trusted Platform Module) a számítógép merevlemezén, amelyhez nem lehet hozzáférni a megfelelő kódok ismerete nélkül.
Előtelepített szoftverek
Ha beüzemelsz egy vadonatúj laptopot, akkor számtalan előretelepített szoftverrel találod szemben magad: játékok demó verziói, trialware programok, linkek weboldalakra és egyéb bloatware (kéretlen előtelepített) programok. A szoftvergyártók súlyos összeget fizetnek a laptop gyártóknak, hogy ezeket helyezzék el a gépeiken, így olcsóbbak lesznek a laptopok is. És ugyan ezek könnyedén, akár egy CCleaner segítségével eltávolíthatók, kellően idegesítőek tudnak lenni.
A vállalatok nem akarnak időt és pénzt költeni az ilyen kéretlen programok eltávolítására, így a gyártók minimalizálják ezeket. Ráadásul akik nagy tételben vásárolnak gépeket, azon cégek specifikálhatják előre mely szoftvereket kívánják a gépeken előre telepítve látni.
A cégek szokása, hogy minden dolgozójukat egyetlen szoftverplatformon tartsák, a IT részleg munkáját leegyszerűsítendő. Teszik ezt az után is, hogy újabb verziója megjelent a használt operációs rendszernek. Ha átlag fogyasztói laptopot vásárolsz, nagy valószínűséggel Windows 8 vagy 8.1-es verzióval találod magad szemben, amelyekhez ráadásul nem is létezik támogatás a korábbi operációs rendszerekhez. Az üzleti laptopokat bármikor könnyedén „downgrade”-elhetjük, azaz használhatunk Windows 7-et Windows 8 helyett, vagy akár különböző Linux változatokat is használhatunk rajtuk a gyártók támogatása mellett.
Garancia és annak érvényesítése
A tipikus átlag laptop mindössze egyetlen év garanciával rendelkezik, kirívó esetekben pedig előfordulhat 3 vagy 6 hónapos jótállási idő is (új laptopokról beszélünk!), hogy a vételárat alacsonyan tudják tartani. Egy magára bármit is adó gyártó az üzleti laptopjaira alsó hangon 3 év teljes körű garanciát vállal, de nem ritka a 4 vagy 5 év jótállás sem.
Ha egy átlag fogyasztói laptop tönkremegy a garanciális időszak alatt, akkor saját költségen kell elszállítani a szervizbe, hogy azt bevizsgálják és javítsák. Nem valószínű, hogy kapsz pontos dátumot a javításra, és ha részegységeket kell cserélni, akkor semmi garancia nincs, hogy éppen van raktáron belőle. A legrosszabb esetben akár egy hónapra is laptop nélkül maradhatsz.
A vállalatok nem engedhetik meg magunknak még napokra sem, hogy a dolgozóik malmozva várják a laptop javítását. Egy nagy vállalat a gépek legalább 5%-át raktáron tartja, ha tönkremenne egy tucat, akkor is azonnal tudják pótolni. A munkához szükséges adatokat pedig a napi vagy heti biztonsági mentésekből, akár távoli hálózati módon pillanatok alatt visszaállítják. A kis vállalatok kölcsön gépeket vehetnek igénybe, és házhoz kiszálló szervizzel 24 órás időtartam alatt javíttatják meg gépeiket.
Az átlag laptop felhasználók hiba esetén rossz esetben kizárólag e-mail, vagy chat-alapú segítségkésére számíthatnak, jó esetben telefonos ügyfélszolgálat is rendelkezésre áll. Ráadásul ez is csökkentett vagy normál díjszabású, ahol nem állnak rendelkezésre a nap minden szakában, és nem ritkán hosszadalmas várakozási időre számíthatunk. Ráadásul ebbe szoftveres segítségnyújtás nem tartozik.
Az üzleti felhasználóknak, akik munkájukat gyorsan és hatékonyan kell végezniük, nem tudnak erre időt szánni. A vállalatok a saját IT részlegükön felül a gyártó ügyfélszolgálatához is fordulhatnak, amely 24/7/365 rendelkezésre áll, várakozási idő nélkül, ráadásul hardveres és szoftveres problémákkal egyaránt segítséget nyújtva.
Melyik legyen akkor?
A cikket olvasva úgy tűnhet oda vagyok az üzleti laptopokért, pedig nem. Drágábbak és a tulajdonlás magasabb összege nem térül meg a legtöbb esetben, főleg, hogy lehetőség van ezeket a kényelmes megoldásokat házilag is megoldani. Ha nem több tucat laptop vásárlása előtt állsz, és nem függsz abszolút mértékben a laptopodtól, akkor nincsen szükséged ezekre a plusz szolgáltatásokra, nyugodtan választhatsz az alacsonyabb árkategóriában lévő gépek közül.
Amennyiben viszont az idő számodra pénz, akkor a jobb támogatottság, hosszabb garanciális jótállás és a bővebb életciklus előnyödre válhat, még akkor is, ha a flottád csupán egyetlen laptopból áll. Az átlagemberek számára továbbra is az „átlagos” laptopokat ajánljuk, hiszen azok is széles skálán helyezkednek el tudásban és minőségben, de soványabb árcédula mellett, mint üzleti társaik, amennyiben nincs szükség plusz szolgáltatásokra.
